Mára klasszikusnak mondható sikerfilm a Marco Brambilla rendezte Pusztító (Demolition Man), mely tipikus 90-es évekre jellemző akciófilmként szállóigévé vált idézetek egész sokaságát hagyta rajongóira két kitűnő színész: Sylvester Stallone és Sandra Bullock szórakoztató alakításában.
A kép forrása: www.imdb.com
A Stallone–Snipes–Bullock trió fantasztikus végig, amihez Denis Leary is csatlakozik. Az ő szájából hangzik el a demokrácia legjobb meghatározása, amit eddig hallottam.
"... ellenség vagyok, mert én gondolkozom. Mert én olvasok, hiszek a szólás szabadságban, a szabad választásban. Olyan fazon vagyok, ki szeret beülni egy késdobálóba, és kérni egy jó kis zsíros steak-et, egy cupákos körömpörköltet krumplival és kobiubival. Imádom a koleszterint. Szeretem a szalonnát hagymával és a tojásrántottát. Kurva nagy kubai szivart akarok szívni a nemdohányzó helyeken. Meztelenül akarok rohangálni az utcán zöldre festett farokkal, és olvasni a Playboy-t magazint. Miért? Mert akkor éppen az esik jól, érted?"
A 2032-es jövőkép melyet ne feledjük: 1993-ban írtak meg és melyet a lázadó Edgar (Denis Leary) a fenti idézetben bírál szabadszájú módon, egészen sajátos világot tár elénk. Nincs csúnya beszéd (ezt mindenhol hang-érzékelők ellenőrzik), tilos minden ami ártalmas: nincsenek drogok, nincs alkohol, nics cigaretta, nincs koffein, nincs csokoládé, nincs szerencsejáték, nincsenek húsételek és fűszerek és nincs bűnözés sem. Erre válaszolja Spartan: "sz@rni azért szabad". Ami a szexet illeti:
"A testnedvek buja cseréje volt az egyik fő oka a társadalom elsorvadásának. Az AIDS után jött az NRS, utána pedig a UBT. Dr. Cocteau első dolga volt kiiktatni a törvényes társadalmi viselkedések köréből a testnedvekkel kapcsolatos érintkezési formákat. Még a szájak érintkezése is tilos."
A kép forrása: reddit.com
A lakosság tehát valójában diktatúrában él az említett Dr Cocteau uralma alatt és csupán egy maroknyi lázadó száll szembe a rendszerrel. De ők bujkálni kényszerülnek, földalatti csatornákban, (patkányburgerrel táplálkozva). Ebbe a furcsa jövőbe kerül a jelenkorból a tökös zsaru: John Spartan (Sylvester Stallone) amiért legfőbb ellenfelét, Simon Phoenixet (Wesley Snipes) ártatlan áldozatok árán üldözte. Hetven éves büntetése mély-alvásban (lefagyasztva) telik de 56 évnél egyszer csak felébresztik. Magához térve azt tapasztalja, hogy minden nagyon más lett. Ám előrehozott felébresztése nem véletlen: el kell fognia a szintén kiolvasztott Simon Phoenixet, hiszen mint elhangzik a filmben: "egy ódivatú bűnöző ellen ódivatú zsaru kell". Kap egy társat is, a XX. századot nosztalgikusan kedvelő Leninát (Sandta Bullock), aki bár egy másik világ szülötte megkedveli Spartant és a vonzalom idővel kölcsönössé válik.
Nyomozópárosuk kideríti, hogy Simon felébresztése mögött maga Dr Cocteu áll, aki megdöbbentő terveket forral. Ám Simon még őt is elintézi és nagyon úgy tűnik, hogy senki nem fogja tudni megállítani: pusztítani akar és káoszt teremteni. Végül mégis összeáll egy ütös kis csapat, melybe Spartan és Lenina beveszi Edgart is (embereivel együtt), aki az egyetlen lázadó Cocteau diktatúrájában. Így együtt indulnak Simon és az általa visszahozott XX. századi bünöző-banda ellen.
Nagyon jók a film dumái, és az akciójelenetek is. Stallone itt még csak 47, de harmincasokat megszégyenítő a formája. A filmben 29 éves Sandra Bullock pedig lélegzetelállító jelenség. A pusztító egyszerre vicces és izgalmas, tele szórakoztató jelenettel. Örök kedvenc nálam, egyszerűen megunhatatlan. Ami az értékelést illeti: objektíven nézve nem tesz le komoly értéket az asztalra, de szórakoztató értéke miatt mégis megérdemli az öt csilagot és a 90%-ot.